Kategória: Űrkutatás

  • A HOLDRA KÉSZÜL A TOYOTA

    A japán hivatalos szervek bejelentették, hogy a Toyota együttműködik a Japán Űrügynökséggel (Japan Aerospace Exploration Agency – JAXA) egy tervezett Holdra szállásban: a világ leginnovatívabb autógyártójának tartott, és a környezetbarát részben vagy teljesen elektromos meghajtások mellett a mesterséges intelligencia, a robotika és az autonóm autózás területén is vezető fejlesztőnek számító Toyota vélhetően egy holdjáró fejlesztésével járul hozzá a küldetés sikeréhez. Ez lesz a japán autóipari óriás első teljesen önálló szerepvállalása az űrkutatásban azt követően, hogy a vállalat részt vett egy, a Nemzetközi Űrállomásra küldött, kisméretű robot kifejlesztésében.

    Mikor a környezetbarát önöltő hibrid elektromos hajtást minden korábbinál népszerűbbé tevő, futurisztikus formavilágú Toyota C-HR valamivel több, mint két éve berobbant a köztudatba, és a szaksajtóban egyre többen kezdték az űrhajó és holdjáró jelzővel illetni, vélhetően még nem is gondolták, hogy a megnevezés önbeteljesítő lesz. A 2020 Tokiói Olimpiára a hírek szerint egy repülő autóval készülő Toyota ugyanis a Japán Űrügynökség partnere lesz az ország a Hold projektjében.

    „Azt tervezzük, hogy együttműködünk a Toyotával a Hold felfedezését szolgáló küldetésben.” – fogalmaz nyilatkozta a Japán Űrügynökség szóvivője.

    A JAXA és a Toyota a jövő héten, az űrügynökség által szervezett tokiói szimpóziumon ismertetik részletesen a küldetést. A Toyota megerősítette a hírt, hogy közös projektre készül a JAXA ügynökséggel „egy mobilitási és űrkísérletben”, de ennél többet egyelőre nem árult el a vállalat. A Jiji Press hírügynökség értesülései szerint az autóipari óriás egy „mobilitási módszer” kidolgozására készül, ami alkalmas lehet a Hold felszínén történő mozgásra – azaz gyakorlatilag egy holdjáróról lehet szó, arról azonban, hogy ez a jármű gurulva, esetleg repülve közlekedik majd, netalán mindkét funkcióra képes lesz, egyelőre nincs hír. A küldetés fontos mozgató rugója, hogy a Hold iránt újra feltámadt a nemzetközi érdeklődés; az égitestet sokan „a Föld nyolcadik kontinensének” tartják, amelynek felszínére éppen 50 évvel ezelőtt léptek először amerikai űrhajósok.

    A NASA azt tervezi, hogy mielőtt újra emberi láb érintené a Hold talaját, egy ember nélküli járművet küldenek oda, legkésőbb 2024-ig. Japán 2017-ben jelentette be tervét, hogy 2030 körül embert küld a Holdra, és a jelek szerint ebben nagyban számít a világ leginnovatívabb autógyártójának tartott, önmagára pedig egyre inkább a jövő mobilitási szolgáltatójaként tekintő Toyotára.

    Eddig mindössze Oroszországnak, az USA-nak és Kínának sikerült legyőznie a 384.000 kilométeres távolságot, és űrjárművel landolnia a Holdon. A múlt hónapban Izrael is útnak indított egy űrjárművet, hogy csatlakozzon ezekhez az országokhoz, a jelek szerint pedig hamarosan a világ technológiai vezetőjének tartott Japán is igyekszik a szűk klub részese lenni.

  • Ismét érkeznek a Geminidák, látványos decemberi csillaghullást hozva

    Ismét érkeznek a Geminidák, látványos decemberi csillaghullást hozva

    Látványos csillaghullás lesz szerdáról csütörtökre virradó éjszaka, amikor megérkeznek a Geminidák: a szerencsések óránként akár száznál is több hullócsillagot láthatnak, ha kedvező az időjárás és megfelelő helyet választanak a megfigyelésre.

    Évente tucatnyinál is több meteorzáport lehet megfigyelni a Földről. Közülük kettő emelkedik ki igazán: a Perszeidáknak nevezett meteorraj menetrendszerűen augusztusban, míg a Geminidák meteorraj decemberben produkálja ezt a látványos égi jelenséget – olvasható a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. MTI-hez eljuttatott közleményében.

    „A Geminidák nevüket onnan kapták, hogy a hullócsillagok mintha a Gemini, vagyis az Ikrek csillagkép irányából közelítenék meg a Földet” – idézi a közlemény Mosoni László csillagászt, a Kaposvár közelében fekvő Zselici Csillagpark vezetőjét.

    A szakember szerint a meteorraj nagyjából két hétig látható, de a csúcspont egyértelműen a december 13-ról 14-re virradó éjszaka van, amikor óránként 100-120 hullócsillag is felvillanhat az éjszakai égbolton. Ez nagyjából megegyezik, néha még meg is haladja az augusztusi meteoreső intenzitását.

    A szakember rámutatott arra is, hogy a Geminidák azon kevés meteorrajok közé tartozik, amelyek nem egy üstökösmagból, hanem egy aszteroidából származnak. A 3200 Phaeton jelű kisbolygó körülbelül öt kilométer átmérőjű.

    Kedvező időjárás esetén mindenképpen érdemes a szabad ég alatt tölteni 15-20 percet a szerdáról csütörtökre virradó éjszaka. Fontos a megfelelő helyszín kiválasztása is. A kivilágított nagyvárosokban ugyanis kis eséllyel lehet bármit is látni a jelenségből, mert az erős földi fények elnyomják a légkörben elégő porszemcsék felvillanásait.

    A Zselici Csillagpark ideális helyszín a megfigyelésre, hiszen az egész országban itt a legalacsonyabb a fényszennyezés mértéke.