Kategória: Kiállítás

  • Kortárs kiállítások, tárlatvezetés, workshopok, előadások a STRAND Fesztiválon

    Kortárs kiállítások, tárlatvezetés, workshopok, előadások a STRAND Fesztiválon

    STRAND ART

    A STRAND Fesztiválon augusztus 22. és 24. között Zamárdiban a koncertek, a cirkusz világa és a Balaton mellett idén is fontos szerep jut a kortárs képzőművészetnek. A vízparti pop-up tárlatokon és a fesztivál területén a Lobenwein Galéria szervezésében kortárs alkotók – Barakonyi Zsombor, Bereczki Kata, Bukta Imre, Cserbik Rita, Ef Zámbó istván, Fehér László, Kiss Tibor, Labrosse Dániel, Murakami Patrick, Osgyányi Sára és Sibitka Panni – eredeti műveit állítják ki, akik közül többen tárlatvezetést tartanak és közös alkotásra is várják a fesztiválozókat. Weiler Péter a cirkusz világát idézi meg egy generatív AI-programmal készült gigantikus, több mint 100 m2-es művel, amelyet a MOL Nagyszínpad közelében állítanak ki. A közönség bevonásával, Bereczki Kata és Sibitka Panni vezetésével pénteken a MOHU szemeteseit alakítják valódi képzőművészeti alkotásokká. Kőbányai János fotói a beat korszakba repítenek vissza, a HAB csapata pedig előadásokkal és műhelyprogramokkal készül.

    A STRAND Fesztivál szervezőinek kiemelt célja, hogy a zene mellett más művészeti ágak is kiemelt szerepet kapjanak az eseményen. Egy vízparti pop-up galériában és a fesztivál közel 50 pontján a kortárs magyar képzőművészet olyan jól ismert képviselőinek alkotásait mutatja be a Lobenwein Galéria, mint Barakonyi Zsombor, Bereczki Kata, Bukta Imre, Cserbik Rita, Ef Zámbó istván, Fehér László, Kiss Tibor, Labrosse Dániel, Murakami Patrick, Osgyányi Sára és Sibitka Panni.  A művészek közül többekkel személyesen is lehet találkozni a fesztiválon tárlatvezetés vagy közös alkotóműhely keretében.

    A STRAND állandó művésze, Weiler Péter egy több, mint 100 m2-es alkotással készül az alkalomra, ami a főbejárat és a nagyszínpad közötti téren lesz látható, kilenc konténerre feszítve. A művész generatív AI programmal alkotta meg a képet, ami a cirkusz szimbolikáját álomszerű és légies világba ülteti át. „A cirkusz jelentése a művészetben rendkívül gazdag, megejtő módon tart tükröt az emberi lélek szórakoztatni vágyó ambícióinak. Légies, megfoghatatlan és ünnepi. A cirkusz egy konkrét életforma, egy egész élet minden percét meghatározó hivatás. A cirkusz vándorol, helyet keres és így soha nincsen otthon. Ennek a küzdelmes helykeresésnek és a művészet okozta öröm és kiteljesedésének kettőssége hatott rám” – emelte ki Weiler Péter.

    A STRAND ART kiemelt partnere a HAB. Az Andrássy úti kortárs fókuszú, többfunkciós művészeti központ „Víz, hab, Balaton” címmel alkotói foglalkozásokat rendez: a színes habkartonokból létrejövő installációt az arra járók bővíthetik egy nagy, interaktív, folyamatosan alakuló hullámzó „lénnyé”. Az installáció, amely remélhetőleg többméteresre növekszik majd, a látogatók keze által készül, és emblematikus szelfi spottá válhat, hiszen a STRAND Fesztivál szellemiségét, a Balaton élményét hívja életre. A látogatók el is vihetnek magukkal saját készítésű művészi szuvenírt, ugyanis hab és víz motívumokkal vászontáskát is készíthetnek. A kortárs művészet iránt érdeklődők Vékony Déliától, a HAB művészeti igazgatójától hallgathatnak „Víz a kortárs művészetben” címmel interaktív művészettörténeti előadást, valamint Vékony Délia és Olajos Anna a fesztiválon kiállított alkotásokról beszélgetnek, meghívott művészekkel.

    Pénteken a fesztiválozók Bereczki Kata és Sibitka Panni vezetésével, a környezettudatos hulladékfeldolgozás jegyében – a MOHU támogatásával – szemetes edényeket festhetnek és alakíthatnak át kortárs alkotássá.

    Egy életvidám, igazi fesztiválhangulatú pop-up kiállítással várja a STRAND Fesztivál közönségét a Petőfi Kulturális Ügynökség a Szentendrei Régi Művészteleppel együttműködve. Illés, LGT, Mini, Beatrice – legendás zenekarok, akiknek dalai több generációban is visszhangzanak. Kőbányai János riporterként fényképezőgéppel járta a koncertek helyszíneit, és több mint tízezer fotót készített. Ebből a gazdag képanyagból láthatunk most több mint százat Szentendrén a Beat! kiállításon, amely egyszerre fontos zenetörténeti dokumentáció és látlelet is a Kádár-korszak késői időszakáról. A Szentendrei Régi Művésztelep aktuális kiállításából egy fesztiválhangulatú válogatás látható a STRAND ART területén.

    További információ, jegyek: https://www.strandfesztival.com/

  • Fotótriptichon – Szentendrén állít ki a MAOE Fotóművészeti Tagozata

    Fotótriptichon – Szentendrén állít ki a MAOE Fotóművészeti Tagozata

    Fotótriptichon címmel látható a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) Fotóművészeti Tagozatának csoportos kiállítása csütörtöktől a szentendrei ÚjMűhely Galériában.

     

    Az évente megrendezett tárlat minden alkalommal egy olyan tematika köré rendeződik, amely az egyéni megközelítések mellett közös gondolkozásra, alkotásra is ösztönzi a résztvevő fotóművészeket – közölte az MTI-vel szerdán a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.
    A 2022. évi kiállítás hivószava a triptichon fogalma; a tárlat gondolatiságát ennek a különleges hármas egységnek a fotográfia nyelvén történő kifejezése határozza meg.
    A triptichon művészeti definíciója szerint egy három képből álló, kétszintes hierarchikus ábrázolási szerkezet, aminek középső képe a másik kettőhöz képest egy szinttel magasabban helyezkedik el.
    A MAOE fotótagozata ezen a tárlaton arra vállalkozik, hogy a fotográfia eszköztárával dolgozza fel ezt a sokrétű gondolat- és hagyománykört, megmutassa milyen sajátos kontextusba helyezi a triptichon tematikát a kortárs magyar fotográfia – tájékoztat a közlemény.
    A kiállításon Apáti-Tóth Sándor, Baloghné Kovács Matild, Cserkuti György, Dobos Rhea, Dobóczki Zsolt, Dozvald János, Eifert János, Fekete István, Fekete Zoltán, Fuchs Lehel, Gál András, Gedeon Péter, Gáti György, Herbst Rudolf, Hupján Attila, Ilku János, Kaiser Ottó, Kiss-Kuntler Árpád, Kerekes Zsuzsi, Liszi Renáta, Módos Gábor, Nagy István, Neumann Ildikó, Papp Elek, Ries Zoltán, Seres Géza, Siklós Péter, Soltész Boglárka, S. Faragó Gyöngyi, Szabó Antónia, Szikszay Ágnes, Tóth József, Varga Tamás és Zsila Sándor munkái láthatók csütörtöktől június 18-ig.

    MTI

  • Mentett gólyák nevelik fiókáikat a Margitszigeti Kisállatkertben

    Két fészekben is gólyafiókák cseperednek a Margitszigeti Kisállatkertben. A Budapesti Állatkert által fenntartott bemutatóhelyen olyan mentett gólyák élnek, akiket sérülésük miatt nem lehet szabadon engedni, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy párba álljanak, fészket építsenek, tojásokat rakjanak és fiókákat neveljenek.

     

    Nem mindennapi élményben lehet részük azoknak, akik ellátogatnak a Margitszigeti Kisállatkertbe. Jelenleg ugyanis két gólyapár is fiókákat nevel, és további fészekaljak kikelésére is számítani lehet. A fészkek a sétányoktól néhány lépésre, a talaj közelében vannak, tehát olyan alacsonyan, hogy oda még a gyerekek is könnyűszerrel beláthatnak. Így – ha a felnőtt madarak nem ülnek éppen a fészken – a fiókákat, illetve a kikelésre váró tojásokat is jól meg lehet figyelni.

    A Margitszigeti Kisállatkertben az összes felnőtt gólya mentett állat: a szigeti bemutatóhely fenntartója, a Fővárosi Állat- és Növénykert ugyanis évtizedek óta vadállatmentéssel is foglalkozik. Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett állatfajok olyan egyedeiről gondoskodnak, akik valamilyen ok miatt bajba kerültek, és emberi segítségre szorultak. A tavalyi, 2021-es évben 120 különböző faj összesen 2624 egyede került be az állatkerti Vadállatmentő Központba, közöttük 24 fehér gólya is volt.

    Bár a mentőmunkában az a cél, hogy a sérült állatokat meggyógyítsák, a legyengülteket felerősítsék, az elárvultakat pedig felneveljék, és a teljes rehabilitáció után visszajuttassák őket természetes élőhelyükre, időnként akadnak olyan mentett állatok is, akiknek az életét ugyan meg lehet menteni, de sérülésük jellege miatt elengedni már nem lehet őket. Az ilyen állatokról tartósan az Állatkert gondoskodik.

    Ez a helyzet a Margitszigeti Kisállatkert gólyáival, akik egy része röpképtelen, más részük pedig valamennyire tud ugyan repülni (és kisebb kirándulásokat szoktak is tenni a környéken), de nagyobb távolságok megtételére nem képesek. A Margitszigeten viszont az állatkerti szakemberek olyan körülményeket biztosítanak számukra, hogy minél teljesebb életet élhessenek. Ez olyan jól sikerül, hogy a mentett madarak itt rendszeresen párba állnak, fészket építenek (amiben egy kis segítséget is kapnak a gondozóktól), tojásokat raknak, azokat rendesen ki is költik, a kikelő fiókákat pedig nagy gondossággal nevelik.

    Az idei költési idényben eddig két fészekben keltek ki tojások: az egyikben két nagyobb, a másikban öt kisebb gólyafióka cseperedik: utóbbiak közül a legifjabb csütörtökön bújt ki a tojásból. A szakemberek további fiókák kikelésére is számítanak, hiszen másik két fészek is van, amelyekben ígéretes tojásokon kotlanak a szülőpárok. Bár a gólyák általában fákon, kéményeken, oszlopok tetején építik fel a fészkeiket, ezeknél a mentett állatoknál ez nem lehetséges, hiszen legtöbbjüknek gondja van a repüléssel. Ezért vannak a fészkek a talajszint közelében.

    A fiókák addig maradnak a Margitszigeti Kisállatkertben, amíg szülői gondoskodásra van szükségük. Ám miután felcseperedtek, megkezdődik az elengedésre való felkészítésük, hiszen ezek a madarak természetesen nem öröklik szüleik sérüléseit, így nincs akadálya annak, hogy visszatérjenek természetes élőhelyükre. A felcseperedett fiókák a Margitszigeti Kisállatkertből általában a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Górés tanyára, a nemzeti park repatriáló, tehát visszavadító állomására szoktak kerülni. Ez az állomás nem Hortobágy településen van, hanem attól 15-20 kilométerre, az Etyek-pusztakócsi mocsarak bemutatóterületen. A fiatal gólyák itt biztonságban és felügyelet mellett gyakorolhatják a repülést, szokhatnak hozzá lépésről lépésre a szabad élethez, hiszen a nemzeti parki munkatársak folyamatosan figyelemmel tudják őket kísérni. Ősszel pedig az addigra már elég biztosan repülő fiatalok csatlakozni tudnak a Hortobágy térségéből Afrikába induló idősebb, tapasztaltabb gólyákhoz.

    Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert