„Humán tőke, társadalmi, gazdasági fejlődés: kulcskérdések Magyarországon” címmel tartott konferenciát az ELTE Társadalomtudományi Kara és a Magyar Nemzeti Bank. A magyarországi gazdasági, társadalmi, munkaerőpiaci folyamatok szakértői adtak elő, tudásuknak és tapasztalatainak is hangot adtak. A konferencián az oktatók mellett az önkormányzat és a magánszektor munkatársai is jelen voltak.
Az eseményt Szűcs Zoltán Gábor, az ELTE Társadalomtudományi Kar dékánhelyettese nyitotta. A dékán úr kifejtette a konferencia fő célját, vagyis a hosszú távú társadalmi fejlődésbe való beruházást. ,,A konferencia egyik jelentősége, hogy rámutat a demográfiai fejlődésre, a társadalmi problémák rövid és hosszú távú megoldásaira.” A nyitó beszédben ezt követően Kucsera Tamás Gergely, az ELTE egykori öregdiákja és az MNB elnöki főtanácsadója vette át a szót. Véleménye szerint a konferencia témáját érintő komplex összetettségű társadalmi problémákon csak a ,,tudás, tehetség, technológia és tőke együtteseként van lehetőségünk változtatni”. Beszédében még említést tett a Magyar Nemzeti Bank 27 felsőoktatási intézménnyel 2015 óta folytatott programjáról. A formalizált együttműködés 2025 elejéig tart, de kifejezte reményeit afelé, hogy ez a jövőben is folytatódni fog.
A nyitóbeszédeket követően a délelőtt folyamán humán tőkéről, annak állapotáról és azt befolyásoló szakpolitikák helyzetéről hangzottak el plenáris előadások. Több ELTE-s oktató is megosztotta saját szakterületéről szerzett tudását, a problémás, összetett témákat érintő különféle nézeteiket. Köztük volt például Váradi Balázs közgazdász, a Társadalomtudományi Kar egykori, jelenleg az Állam-és Jogtudományi Kar egyetemi docense, vezető kutatója. A professzor a közoktatás fejlesztésének fontosságára és annak lehetőségeire fókuszált. Hangsúlyozta, hogy a közoktatás közvetve járul hozzá a társadalom fejlődéséhez, tehát a munkaerőpiaci produktivitás növeléséhez is. Statisztikai mutatókkal hívta fel arra a figyelmet, hogy az olyan szomszédos országokkal való összehasonlításban, mint Románia vagy mondjuk Szlovákia, Magyarország messze alul teljesít a közoktatási szférában. Hasonlóan vészjósló tényre hívta fel a figyelmet Kollányi Zsófia, szociálpolitikus és közgazdász, az ELTE Társadalomtudományi Kar egyetemi adjuntkusa is. Szintén a szomszédos, európai országokkal való összehasonlítás alapján, Magyarország az egészségügyben 5% alatt teljesít. Szavai és az általa feltárt adatok bár a hozzá értő-és hozzá nem értő számára ijedelemre adhatnak okot, mégis reményekkel telve beszélt a konferenciáról. ,,Célunk, hogy összehozzunk különféle szakterületekről embereket.” Szerinte, ha a különféle szférában és magánszektorban dolgozó emberek véletlenszerűen egymás mellé ülnek egy ilyen konferencia alkalmával, majd el kezdenek egymással beszélgetésbe elegyedni, abból valami igazán jó dolog is kisülhet, ami változást hozhat.
